Tudod-e, mit történik a ruháiddal és takarójaiddal, amikor kidobod őket? Így nyilvánvaló, hogy ez egy fontos kérdés! Bizonyos anyagok, mint a puhár és a gyapjú, biorétegben felbomlóak, ami azt jelenti, hogy végül bomlanak és visszatérnek a Földre. Más anyagok, mint a poliéster és a nilón, nem bomlanak olyan könnyen. Ezek biodegradálható nem törött anyag és nagy károkat okozhatnak a környezetnek.
Gyakran, amikor a emberek nem bioromboló anyagokat dobnak el, azok a szemetkőzbe kerülnek. A szemetkőzben a szemétet a föld alá takarják. Olyan, mint egy hatalmas lyuk, amelyet szeméttel töltenek meg. A nem bioromboló anyagok sokáig tarthatnak, amíg felbomlanak a szemetkőzben — néha száz éven keresztül. Amíg ott helyezkednek el a szemetkőzben, toksikus kémiai anyagokat adnak le, amelyek befolyásolják a talajt és a levegőt. Ezek a kémiai anyagok veszélyezhetik a környező növényeket és állatokat, ami mindannyiunk aggodalomra ad okot.
A nem biorétegben bomló anyagok nemcsak a környezetet szennyezik a smítkertekben. Amikor emberek rohamosan hagynak ki levélt, vagy külsően eldobják a szemetet, akkor a nem biorétegben bomló anyagok bekerülhetnek a természetbe. Fájkon elhúzódnak, vagy folyókban és folyóvízben haladhatnak tovább. Ez megsemmisítheti a vadonléti életet és az ökoszisztémákat, amelyek kulcsfontosságúak a bolygónk egészségének és egyensúlyának fenntartásához.
Ebben az esetben egy olyan anyagszál, amelyre egy madár repül, kockázatot jelent, hogy megszorul benne, és megsebesül. Ez nehézséget okozhat ahhoz, hogy a madár ételt keressen, vagy elmeneküljön a predátoroktól, például macska vagy más madarak elől. Ha egy hal úszik egy anyagszalba, akkor elkapkodva maradhat, és elhal. Ez nemcsak a halakra, de az egész ökoszisztémára is hatással lehet a folyóban vagy folyóvízben, amely az összes élőlény együttműködésére támaszkodik a túléléshez.
Az összes szövettermék közül kb. 60%-a nem bioromló anyag, mint például a poliéster, amely komoly fenyegetést jelent a bolygónk jövőjének. És ahogy egyre több ember vásárol olyan ruhát és takarót ezekből a anyagokból, több hulladék keletkezik. A hulladék elhelyezése túlterheli a kiskömpönyeit és környezeti károkat okozhat. Emellett megsemmisítheti a vadélőket és az ökoszisztémákat, amelyek mindkettő életünk számára lényegesek.
A mikrop拉斯ztok rendkívül károsak a környezet számára. Bekerülhetnek az izomunkba az ivóvízben és az általunk bezáródó levegőben, ami rossz a gyógyszerre. Az állatok is fel tudják tűzni őket, ami betegséget okozhat nekik vagy akár halálos lehet. Ez egy szörnyű valóság, mivel a káros hatás nemcsak az állatokra korlátozódik, hanem az emberekre is kiterjed. Olyan alternatívákat kell keresnünk, amelyek nem bioromló anyagokból készültek, amelyek mikrop拉斯tosszonylást okoznak.
Ha mindannyian arra gondolnánk, hogy ezekhez a nem biorétegben felbomló anyagokhoz tartunk, akkor meg tudjuk védeni környezetünket a szennyezés elől és elkerülhetjük rengeteg zavart. Egy példa erre a bambusztőke. A bambusz egy olyan növény, amely sokkal gyorsabban nő, mint a fák, naponta két lábnyi terjeszkedhet. Választható alapanyaggá alakítható puha, hosszú élettalannal bíró anyagba, amely biorétegben felbomló, tehát természetesen bomló. A bambusz tőkéből készült anyag környezetbarát is, mivel a bambusz növény sokkal kevesebb vízzel és ártalmas kémiai anyagokkal nő, mint amennyit a puhát termesztéséhez szükséges.